Képek, cigányok, cigányképek

A kiállítás a Néprajzi Múzeum Képek, cigányok, cigányképek című, 2011. februárjában Valenciában megrendezett tárlatának megidézése az eredtinél szűkebb keretek között. Magyarország ekkor töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ekkor formálódott az európai roma stratégia, s ennek kapcsán kínálkozott a lehetőség, hogy az egy évvel korábban elnöklő Spanyolország egyik tartományának fővárosában mutassuk meg a magyarországi cigányokról/romákról egykor volt és a jelenben is élő többségi képét, valamint a cigányok/romák magukról gondolt és megfogalmazott önképét.

[[====_img:kiallitasok/VII._fejezet_30_Mariapocs_0058_400.jpg_====]]

A bemutatott fotókon több mint 100 év változó cigányképe látható, amely a jelenből indul ki, és a közelmúlton keresztül jut el a "távoli" 19. század végére. Jóllehet a kiállításon bemutatott minden kép tárgya a "cigány" - vagyis minden képen szerepel valamilyen formában -, azok nem csupán a fényképezett ember életébe, hanem a kép készítőjének megközelítési módjába és magának a társadalomnak a működésébe is bepillantást engednek. Tudvalevő, hogy az ismert, cigányokról készült fényképek többségét "nem cigányok" készítették. E képeknek csak töredéke az olyan kép, amelyeket közvetlenül a cigányok rendeltek meg, vagy a velük találkozó fényképészeket legalább egy-egy kép erejéig befolyásolhatták. Ilyenkor az általuk megválasztott pózban, beállításban és csoportösszetételben, a maguk választotta öltözékben fényképezkedtek. A képek többségén azonban a cigányok általában nem a maguk akaratából vannak jelen, gyakran nem is nekik tetsző élethelyzetben örökítődtek meg, hanem akaratuktól függetlenül váltak az etnográfiai, az antropológiai vagy a szociológiai kutatás tárgyává, vagy a riportfotó jóvoltából egyenesen valamilyen politikai cél eszközévé. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fényképezés során ne válhattak volna partnerré, s ne lelhették volna örömüket a fényképezésben. Mégis nyomatékosítanunk kell, hogy fényképezésük gyakran egy rajtuk kívül álló kulturális világ rájuk kényszerített akarata volt.

[[====_img:kiallitasok/006_Schabinszky_100x140+_400.jpg_====]]

A kiállítás célja tehát nem a magyarországi cigányság részletes történetének bemutatása. Jóval inkább azt elemzi, hogy a különböző fényképészeti, tudományos és politikai iskolák miként gondolkodtak a cigányokról, és hogyan viszonyulnak ehhez a cigányok önmagukról készített fotográfiái.

A kiállítás kurátorai: Szuhay Péter és Szeljak György
A képeket Kerék Eszter gondozta

A valenciai kiállítás katalógusa megvásárolható a múzeumi boltban.