Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
A vallásos élet tárgyainak együttese 1968-ban, a szokásgyűjteményből vált önálló egységgé, az eredeti gyűjteményben a profán szokások és a gyermekjátékok anyaga maradt. A népi szakralitás iránti érdeklődés és a tematikába sorolható tárgyak gyűjtése a Néprajzi Múzeum legkorábbi korszakától fogva jelen volt, és erre az időre igen jelentős kollekciót, kialakult struktúrát eredményezett.
A gyűjtemény muzeológusa: Sedlmayr Krisztina Feldolgozások
Varga Zsuzsanna - Kovács Péter: A magyar népművészet évszázadai II. Képek és szobrok. Székesfehérvár, 1970
Varga Zsuzsa: Népi funkciójú képek és szobrok kutatásáról. Ethnographia 85 (2-3) 1974. 454-465.
Szacsvay Éva: Üvegképek. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 2. Budapest, Néprajzi Múzeum, 1996. 103 p.
Szacsvay Éva: Egyházi gyűjtemény. In Fejős Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2000. 403-432.
Szacsvay Éva: Szobrok/Statues. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 18. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2011. 200 p. Kérjük, tekintse meg on-line adatbázisainkat, ahol megtalálja a múzeumunk által digitalizált műtárgyakat, fotókat, rajzokat és archív népzenei felvételeket!
Eredetileg a népélet úgynevezett alkalmi megnyilvánulásaihoz kapcsolódó tárgyakat sorolták egy csoportba, amelyek az ünnepi népszokások és a vallási gyakorlat során, illetve a népi hitvilág babonás képzeteihez köthetően keletkeztek. Ide tartoztak továbbá a gyermekjátékok, a vigalom és a mulatság alkalmainak tárgyai.
A gyűjtemény muzeológusa: Szojka Emese Feldolgozások: Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse. Díszítményrendszerezési és értelmezési kísérlet. Néprajzi Értesítő LVI. 1974. 5-85. Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény. In Fejős Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2000. 359-402. Szojka Emese: A szokás- és játékgyűjtemény. Néprajzi Értesítő LXXXVIII. 2006. 203-220. Szojka Emese: Babákról múzeumi nézetben. MaDok-füzetek 6. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2009. 32-50
Kérjük, tekintse meg on-line adatbázisainkat, ahol megtalálja a múzeumunk által digitalizált műtárgyakat, fotókat, rajzokat és archív népzenei felvételeket!
A Néprajzi Múzeum hangszergyűjteményének kialakulását nem lehet meghatározott időponthoz kötni, hiszen létrejöttében különböző gyűjtemények anyaga játszott szerepet: részben az egykori anyaintézmény, a Nemzeti Múzeum hangszerkollekciója, részben a Nemzeti Múzeumon belül fokozatosan körvonalazódó, majd a Xántus János kinevezésével megszülető Ethnographiai Tár.
A legelső népi hangszerek nem a zenélés eszközeiként, hanem más néprajzi tárgyakkal együtt, a népélet tárgyai között kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Xántus János 1869-1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található.
A hazai hangszerek gyűjtése később és lassabb ütemben kezdődött el, a magyar népihangszer-kutatás alapjait Bartók Béla és Kodály Zoltán rakta le. A zenei szakszempontokat érvényesítő gyűjteményfejlesztésben és -feldolgozásban Lajtha László, Dincsér Oszkár és Sárosi Bálint játszott jelentős szerepet. A népzenei gyűjtemény hangszergyűjteménye zömmel Kárpát-medencei eredetű, tehát magyar és szomszéd népi vonatkozású tárgyegyütteseket foglal magában, s ilyen tekintetben egyedülállóan reprezentatív. A hangszergyűjtemény fejlesztésének, szakszerű feldolgozásának legtermékenyebb időszaka az 1960-as évektől kezdődött, amikor gondozását Sárosi Bálintra bízták. Sárosi múzeumba kerülését követően, az anyag számba vétele után jelentést írt: "Az ország egyetlen számottevő népihangszergyűjteménye a Néprajzi Múzeumé. Egyedülálló mivolta is erősen indokolttá teszi a tervszerű folyamatos gyarapítást. Ma még azonban nemcsak gyarapításról, hanem pótlásról is kell beszélnünk. A pótlás igénye főleg két-három év óta jelentkezik sürgetően amióta a magyar nép hangszereinek monográfiáját készítjük." Jelenleg a gyűjteményben közel 1000 hangszer, hangszeralkatrész található. Többek között Sárosi Bálint és Birinyi József tervszerű gyűjtésének és feldolgozásának köszönhetően a történelmi Magyarország lefedettsége a moldvai hangszerek kivételével szinte teljes. A magyar hagyományban található összes hangszer megtalálható benne, több mint 100 citera, 250 furulya, 50 duda, 27 cimbalom, 17 tekerőlant, de a vonós- , rezes-, tambura zenekar hangszerei, hárfa, bika vagy különböző sípok is fellelhetők. A gyűjtemény muzeológusa: Dr. Pálóczy Krisztina Feldolgozások Sárosi Bálint: Népi hangszereink Budapest, Corvina, 1971. Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. Budapest, Planétás, 1998. Pávai István: Népzenei gyűjtemény. In Fejős Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2000. 813-851. Sárosi Bálint :A hangszeres magyar népzenei hagyomány. Budapest, Balassi, 2008. G. Szabó Zoltán: A duda/The Bagpipe, A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 9. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2004. Pálóczy Krisztina (szerk.): Síppal, dobbal, didzseriduval... Budapest, Néprajzi Múzeum, 2008. CD-ROM Kérjük, tekintse meg on-line adatbázisainkat, ahol megtalálja a múzeumunk által digitalizált műtárgyakat, fotókat, rajzokat és archív népzenei felvételeket!