History of the building

Az Igazságügyi Palota tervezésére Szilágyi Dezső igazságügy-minisztertől Hauszmann Alajos (1847-1926) kapott megbízást 1891. november 7-én, aki 1892. június 11-én terjesztette elő tervezetét. Műleírásában római stílusúnak nevezi az épületet, melynek főhomlokzata teljes egészében - oldalain csak a talapzat és a párkányok - kőből készülnének. Az alapozást betonrétegek adnák, a födém vastartók közötti boltozat, a nagycsarnok és a II. emelet felett vasbeton szerkezet. A Hauszmannal megkötött szerződés második pontjának kiegészítése szerint az egész épületet, de legalább az előcsarnokot, a nagy csarnokot, a lépcsőket és a dísztermet 1896. május 1-jéig köteles készen átadni, hogy a millenniumi ünnepségeket itt tarthassák meg.

Az építési engedélyt - a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hozzájárulása alapján - Pest Város Tanácsa 1893. június 15-én adta meg. A jóváhagyott tervektől csak apró részletekben tértek el a megvalósítás során. A kivitelezési munkálatokat 1893. augusztus 16-án kezdték meg, és 1896. május 1-jén átadták az épületet. A palota teljes költsége 2 454 851,23 forint, melynek törlesztését 1899-ben új törvénnyel, a XXVI. törvénycikkel biztosították. A corvinapergamenre írt zárókőokmányt az épületbe falazták. Hauszmann Alajos érdemeiért megkapta a "Pro litteris et artibus" jelvényt.

Mind forma, mind térképezés szempontjából kétségtelenül az Igazságügyi Palota Hauszmann Alajos egyik legkiválóbb munkája. A feladat hangsúlyozott monumentalitást és ugyanakkor bizonyos tartózkodást írt elő. A négyhomlokzatú (főhomlokzat: Kossuth tér, oldalhomlokzatok: Szalay, illetve Alkotmány utca, hátsó homlokzat: Vajkay utca), 6392 négyzetméter beépített alapterületű és 165 104 köbméter beépített térfogatú épület stílusa neoreneszánsz, barokkos részletekkel, szigorú arányokkal, de ornamentikájában - különösen belül - gyakori a játékosabb vonalvezetés. Szerencsés a tömegek eloszlása, tagolása, elegáns a vízszinteseknek a függőlegesekkel való kiegyenlítése.

Kettőzött földszint az épület alapzata; ezen nyugszik az oszlopsorral, portikusszal ékesített és egyben összefogott két emelet. A kapuépítmény, a kísérő pilonok, a homlokzatból előreugró épületrészek, az úgynevezett sarokrizalitok, a háromlovas diadalszekér (triga) és a főpárkányon ülő szobrok együtt alkotják a nemes főhomlokzatot. A belső helyiségek egymásba kapcsolása, különösen a nagy csarnok térkompozíciója nagyszerű. A lépcsők szellemes megoldása, ferde "hídjainak" az óriási árkádnyílásokkal való összhangja építészetünk jeles értéke. Az Igazságügyi Palota klasszikus pátosza, kiegyensúlyozottsága, nemes arányai következtében a kései eklektika egyik értékes képviselője.

Hauszmann Alajos e palotával örökre beírta nevét a magyar építészet és művészet történetébe. Munkásságának negyvenéves jubileuma alkalmából 1914. május 2-án a főhomlokzat jobb oldali pilonja oldalán a mester arcvonásait megörökítő emléktáblát helyeztek el.

Az épület homlokzatai

Az épület díszítő szobrai

Az épület belső terei

A központi csarnok mennyezetfreskója

Egyéb adatok az épület történetéről